Nemzeti Konzultáció Trianonról címmel indított útjára aláírásgyűjtő programot a Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság még tavaly október 15-én. A konzultáció idén január 26-án ért Szentgotthárdra.
A meghívó szerint a város polgármestere volt a rendezvény házigazdája. Ennek megfelelően a közel másfél órás történelmi utazás előtt Huszár Gábor köszöntötte az előadókat, a városi színház auláját megtöltő érdeklődőket. Elmondta, hogy a rendezvény mögött semmilyen politikai párt nincs. Ezt maga az est fő szónoka és műsorvezetője, vitéz Szomor Ferenc is megerősítette számára néhány héttel ezelőtti találkozásukon.
Az országos kezdeményezés fő célja, hogy a trianoni békeszerződés közelgő 100 éves évfordulójáig elérjék, hogy nemzetközi bíróság mondja ki a szerződés semmisségét.
A jelenlévők nagy többségével két ívet írattak alá. Az egyik az úgynevezett Grespik-Gaudi-Nyers indítvány, mely a mindenkori magyar kormányt hivatott felszólítani a fenti cél elérése érdekében.
A másik egy angol-magyar nyelvű indítvány, mely a Bottyán–Drábik–Szigeti nevet kapta. Ez tulajdonképpen egy különleges ügyvédi meghatalmazás, mely alapján nemzetközi bíróságon lépnének fel a meghatalmazottak. Huszár Gábor polgármester egy néven meg nem nevezett, de korábban Ohio állam rendőrfőnökét említette, mint aki közben járhat majd az ország ügyében az 1920-ban történt igazságtalansággal szembeni fellépésre.
Az egészen a török hódításoktól az I. világháborúig történt nemzeti tragédiáink felemlegetései között Bárdos Sándor szavalataival, míg a Bécsben élő, de székely származású Bege Irén szomorú dalokkal igazolta valamennyi résztvevőnek, hogy a magyar az egyik legtöbbet szenvedett nemzet.
A másfél órás múltba révedés annyira jól sikerült, hogy a legvégén spontán közös éneklés is kialakult ezen a 21. századi péntek estén, a hármashatár városában. Szentgotthárdról amúgy a polgármester még azt is elmondta, hogy a trianoni döntés az országhoz hasonlóan a város 2/3-át is “elvette”.
“A múltbeli sikertelenségen, hibákon való rágódás, félelemmel, szorongással jár. Aki mindig csak a negatívumokra emlékszik vissza, nem tudja elfelejteni, ami rossz volt, ahelyett, hogy felidézné, ami sikerült. A múltba fordulásnak ez a beállítódása állandó feszültségforrás, – az illető nem felejt, nem bocsát meg, állandóan mást hibáztat, bosszút forral, elégtételt akar venni. Aligha szorul magyarázatra, hogy ezek további bajokhoz vezetnek. A lelki zavaroknak e megjelenési formái egyéni és társadalmi méretekben egyaránt károsak.” – forrás: weborvos.hu
Azon olvasóinknak, akik a helyszíni atmoszférát is megszeretnék ismerni, ajánljuk a Gotthárd TV felvételeit.