Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete még tavaly év végén döntött úgy, hogy 2017 január 1-től a vendéglátóhelyek legfeljebb hajnali 2 óráig lehetnek nyitva a városban. Hétvégén is.
Ez elhibázott döntés és nem is az első. Elmondjuk, hogy miért.
A vendéglátóhelyek üzemeltetőinek és az önkormányzatnak is feladata, hogy a szórakozóhelyek környezetében élők számára biztosítsák a nyugodt élet feltételeit. Ezt értjük. Az önkormányzatnak arra is van lehetősége, hogy ennek érdekében korlátozza és szankcionálja a vállalkozásokat. Ezt is értjük. De ne így tegye!
Amennyiben van (és sajnos van..) olyan dekadens szórakozóhely a városban, ahol folyamatosan problémák vannak és elszaporodnak a lakossági panaszok is, úgy a város jegyzőjének jogában áll korlátozni a működést. A rendelettel azonban kollektíven büntetik az összes vendéglátóhelyet, azt is, ahol nincs probléma. És ez nem fair.
Több nemzetközi példát is fel tudnánk sorolni, ahol európai nagyvárosokban hasonló, a nyitvatartási időt korlátozó szabályokat hoztak. Néhány év után azonban rájöttek, hogy ez egyrészt jelentős forgalomkiesést okoz a helyi idegenforgalomban, másrészt pedig nem indulnak meg tőle korábban szórakozni az emberek, csupán az utcán folytatják a mulatozást. Zárás idő után. Így a szabályozás nem éri el a célját. Sőt.
Londonban például csupán formálisan működik ilyen korlátozás, “speciális” engedélyek révén sok hely mentesült is a szabály alól. Brüsszelben is kiírják a kocsmákra, hogy zárva vannak, azonban bent továbbra is kiszolgálják a vendégeket, csak nem ütik be a pénztárgépbe. Ez persze megy is egyből a feketegazdaságba. Budapesten szintúgy. Olyan érzése támad így az embernek, mintha a szesztilalom korában egy New York-i lebujban járna. Nevetséges.
Azonban az elszomorító, hogy ezek a tiltást, korlátozást gyengítő érvek fel sem merültek a döntés előtt. Nem világlátott emberek ülnek többségében a város vezető pozícióiban. De még csak nem is fiatalok. És ez a mi hibánk is.
Amennyiben mi, a fiatalok úgy gondolunk a politikára, a közéletre, hogy az egy tőlünk távol álló dolog és nem érdeklődünk iránta, úgy a politikát sem fogjuk érdekelni. Nem a 20-as, 30-as korosztály a legaktívabb az országos és a helyi választásokon, így érdemi érdekképviseletünk sincs. Ezért nincs továbbra sem közösségi tér a városban, amit évtizedek óta ígérgetnek és csupán mélyre süllyesztett ifjúsági koncepciókban létezik. Papíron. Ezért továbbra sincs érdemi társadalmi egyeztetés a fiatalokat érintő kérdésekben, csupán véleményezési jogkörrel bíró ifjúsági tanácsunk.
Ez a konfliktus nem csupán a szórakozóhelyek nyitvatartási idejéről szól. Generációs szakadékról, amiben hidat kell építeni. Magától nem fog menni. Addig meg tessék lecsendesíteni a kocsma előtt hőbörgő társainkat. Mert legközelebb már éjfélkor bezár a bazár.
Szalai Szabolcs
